Talán a szürke hétköznapokban élve, a rohanó munkatempónk közepette nem marad túl sok időnk belegondolni abba, mily nagymértékben terheljük meg környezetünket nap, mint nap. Pedig már nem szükséges agresszív zöldmozgalmak önfeláldozó élvonalaihoz csatlakoznunk, hogy megmentsük egy-egy fának az életét, sőt ahhoz sem kellene hatalmas erőfeszítéseket tennünk, hogy elfogadható keretek közé szorítsuk a kőolaj-felhasználást és az abból származó káros anyagok előfordulását a levegőben.

A kevesebb nejlonszatyorhoz és a több újrahasznosított papírból készült termékek megjelenéséhez nem kell más, csupán környezettudatos gondolkodás. Az utóbbi időben divatossá váló viselkedésforma, ha eltérő arányokban és csak lassan is, de a társadalom egyre több szintjén kultiválódik. Élhető jövőnk érdekében mi sem hagyhatunk szó nélkül egy ilyen fontos kérdést. Értékes lenne, ha a rendezvények szintjén is mind nagyobb figyelmet fordítanánk erdeinkre, vizeinkre, légkörünkre, folyamatosan fejlesztve ki azokat a bejáratott modelleket és metódusokat, melyek a lehető legkevésbé megterhelőek anyatermészetünk számára.

A rendezvények szerepe e tekintetben azért fontos, mert azok mindenképpen egyfajta tömeget feltételeznek. A tömeget, ahol mindenki nyitott a diskurzusra és az egyforma hétköznapoktól eltérően, nagyobb hajlandóságot mutat az új dolgok befogadására. Így a résztvevőkben nagyobb eséllyel ragad meg a környezetkímélő magatartásra való hajlam, majd annak ébrentartása.

Ehhez nem kell más, mint, hogy a hagyományos szemetesek helyére a szelektív hulladékgyűjtő kosarak kerüljenek valamint, hogy a használt berendezések és közlekedési eszközök energiatakarékosak legyenek. Lényeg, hogy a vendégek közösségét ne túl intenzíven, inkább udvarias gesztusokkal, apró emlékeztetőkkel vezessük rá a tudatos, környezetbarát magatartásra, melyet a rendezvényről hazatérve, saját hétköznapjaikba átültetve, akár továbbra is közösségi szinten tudnak követni. Ezáltal nem csak mások, de saját magunk hasznát is szolgáljuk. Újrahasznosításra fel!