Mi az? 1926. november 26-án nyitotta meg kapuit, nagyon szép (lenne), de kicsit romos és elhanyagolt, így senkinek nem indítja be a fantáziáját. Ja! És ráadásul frekventáltabb és elitebb helyen már nem is lehetne. Segítek! A Városligeti Műjégpálya, meg a hozzá tartozó épületegyüttes. Jobbra a Szépművészeti, balra a Műcsarnok, előtte a Hősök tere, mögötte a Vajdahunyad vár. Mindez Budapest tüdejében, a Városligetben. Sőt, még Csónakázó-tó is van. Ilyen környezetben el tudnék képzelni néhány lehetőséget a jégpálya kapcsán. Nemcsak télen, nyáron is. Ha kicsit rendbe hoznák egész jó rendezvényközpont lehetne belőle. Belső termei kiválóan alkalmasak a legkülönfélébb méretű csoportok befogadására. A meghittebb 10-12 főstől egészen a több százas tömegig. De valahogy mégsem kerül sor a felújításra. Maradnak az előcsarnokban a kopottas pénztárfülkék, a lecsoszogott lépcsők és a homlokzatra lerakódott szmog. Helyette pedig pálmákra lenne szükség, vörös szőnyegre, csillogásra, patinás 20. század eleji atmoszféra teremtésére.

A kinti, 1200 négyzetméteres jégfelületről pedig még szót sem ejtettünk. Pedig szóra érdemes! A finnek meg a svédek, Nyugat-Európa két vezető (hoki)nemzete szerintem összetenné a két kezét, ha ilyenjük lenne a már kitárgyalt épületegyüttessel, mindez természetesen a belvárosban. De nincs nekik. Sőt, Európában sehol nincs még egy ekkora nagy korcsolyapálya. Télen természetesen alkalmas a korizásra és az ezzel járó télisportokra, jó időben viszont nem biztos, hogy csak gyeplabdázásra kellene használni, noha kitűnő sport az is természetesen. Koncertek elvétve előfordulnak, de azon kívül aztán tényleg nem szerepel más a repertoárban. Azt hiszem ezzel együtt megállapíthatjuk, hogy a kihasználtsága igen alacsony teljesítményen pörög. Talán azért nem szervezünk ide mást, mert túl szép és különleges mégis kopottas az épület és nem szívesen szembesülünk azzal, hogy hagyunk parlagon heverni egy ilyen egzotikumot.