Pollack Mihály 1802-ben egy vadászkastélyt tervezett, mely a mai Füvészkert központi épülete.

A kertet utoljára, talán Molnár Ferenc népszerűsítette híres ifjúsági regényében (A Pál utcai fiúkban), melyben a cselekmények egyik fontos helyszíne.

Mesés világ, mely felújításra vár.

Kevesen ismerik, pedig számos lehetőséget tartogat.

Ezekről a gondolatokról, és a felújítását támogató pályázatról beszélgettem Sinka Szabolccsal (MOME egyik hallgatójával), aki csak egyike azon sok kreatívnak, aki hónapokat szentelt annak, hogy átgondolja, mire is lehetne ma, a XXI. században használni egy ilyen adottságokkal rendelkező kertet. Elsősorban hasznosan!

Milyen apropóból is dolgoztál majdnem fél évig a Füvészkert felújítási elképzelésein?

Kiírtak egy közös pályázatot az ELTE és a MOME hallgatói számára, így nekünk (harmadéves formatervezőknek) feladatként is kiadták a pályázatot. Tulajdonképp a kétes cél a Füvészkert újragondolása volt, hogy miként lehetne vonzóvá tenni a látogatók számára. Érdekes, hogy kb. 20000 ember látogatja évente, kutatási célokból is, nem is gondolnánk.

Így nem feltétlenül felújításnak nevezném a kiírt feladatokat, sokkal inkább az átgondolás volt a cél vagy inkább az, hogy olyan értéket tegyünk hozzá, amitől az egész jobban működik majd.

Formatervezői szemmel, mi jut először eszedbe, amikor ránézel erre az épületre?

Azt gondolom, függetlenül foglalkozástól, biztosan mindenkinek feltűnik, milyen rossz állapotban van az épület. Ahogy egyik csoporttársam fogalmazta egy helyszínbejárást követő konzultáción: "még a PVC csövek is rozsdásak".

Ergo nem biztos, hogy "design", hanem sokkal inkább renováció kellene. Nagyon zavaró, hogy a viktoriánus érát átjárja a szocializmus népszelleme: rettenetes ráépítések, keményvonalas lakótelepi lámpák, sáros, rendezetlen hatású földutak, gazdasági épületből kialakított bejárat, mogorva személyzet, alvó portás.

Az egész kert szomorú története, hogy észrevehetetlen marad.

Milyen gondolatok inspiráltak a tervezés szakaszaiban? Mi volt a fő cél: új legyen és használható, vagy inkább extrém és különös?

Hú, ez fogós kérdés, mert tényleg nem emlékszem pontosan. De egy biztos: kiaknázni próbáltuk a már meglévő lehetőségeket, illetve a mi csapatunk végül egy „Öko-mintakert” koncepció fele ment el.

Egyébként a használhatóság a legfontosabb célok egyike. Egyrészt nálunk az oktatás ezt a módszert (iskolát) képviseli, másrészt alkalmazott művészek vagyunk, azaz mi használhatót tervezünk. Legalábbis törekszünk erre. De az tényleg megfigyelhető, hogy nagyobb százalékban jelenik meg a munkáinkban az erre irányuló igyekezet, mint a képzőművészekében.

Fővárosi öko-mintakert?

Mintakert, mint olyan példát mutat.

Elképzelésünkben a kert legfontosabb feladata a botanikus ismeretterjesztésen túl, a látogatók és egyben a fiatal korosztály környezettudatos nevelése. Önfenntartó rendszerek bemutatása és a vendégek aktivizálása. Gondoltunk arra, hogy a látogatók hazavihetnék magukkal a lebomló anyagból készült komposztálódobozt, melyben saját háztartásuk zöld hulladékát gyűjthetnék tovább. Természetesen ezekre a dobozokra felkerülne a Füvészkert logója, így az reklámfelületként bekerül az otthonokba népszerűsítve a parkot. Ha a doboz megtelt, a látogatók visszahozzák a kertbe, ahonnan egységesen, raklapokról kerül elszállításra. Így alakítva ki egy folytonosan visszajáró vendégkört.

A másik elképzelésünk a vízgyűjtők voltak, gondolva arra, hogy a tiszta ivóvíz az egyik legfontosabb kincsünk, melyet gyakran elpazarolunk olyan célokra, melyekre az esővíz is alkalmas. Célunk volt olyan gyűjtőrendszer bemutatása, mely házilag elkészíthető, hangsúlyozva azt, hogy nemcsak drága módszerekkel élhetünk ökotudatosan.

Valamint itt van még a kinetikus pad, mely LED kijelzőjével mutatja, hogy rajta hintázva mennyi energiát termelünk. Ennek mozgatórugója, hogy a pad látszólag instabil, így folyamatosan mozgásra ösztönöz.

Tehát ezekkel az eszközökkel akartunk olyan folyamatokat bemutatni, melyek kicsiben és nagyban is másolhatók.

Összefoglalva: a park célja a “természetbeni” szabadidőtöltésen kívül az lenne, hogy az embereket nevelje, oktassa. Kihasználtuk a komposztálásban, fényenergiában, vízelvezetésben rejlő lehetőségeket egy mindenre alkalmas parkkal körülvéve. Így jellege nem változott volna, csak egy valódi XXI. századi tankert lehetne, alkalmazkodva megváltozott világunkhoz.

Tudhatunk arról valamit, hogy ki nyerte a pályázatot, és evvel együtt az újszerű elképzelések mikor valósulnak meg?

Szeptemberben lesz eredményhirdetés. De itthon sajnos keserű tapasztalat, hogy a fióknak és a portfolioba dolgozunk, természetesen vannak kivételek.

Végszóként: milyen rendezvényeket tudnál itt elképzelni a felújítási munkálatok után?

Egy jó rehabilitáció után, effektív bármilyet. De ha most kellene oda rendezvényt szervezni, akkor csakis olyat, mely tavasszal, vagy nyáron van és lehet szabadban tartani. Mert, mint említettem az épület jelenleg elég romos, tud szép lenni, de közel sem egy kastélypark. Nincs egy olyan tematikus rendezés, mely vizuálisan, vagy érzelmileg hatást gyakorolna rám. A cél az lenne, hogy ezt kialakítsák, mert az alap megvan hozzá. Csak olyan érzésem van, hogy akik ott dolgoznak, a növényekhez értenek, de a kertrendezéshez nem. Pedig ezt a helyszínt alapjaiban határozná meg az esztétikailag is megtervezett környezet.

Öko-mintakert és a mellékelt illusztrációk tervezői: Balogh Judit, Hunfalvi András, Nagy Eszter, Sinka Szabolcs (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)